1919.

Március 2.

A kormány közzéteszi a március 1-jén kelt 1919: XXIII. néptörvényt „a háborúval kapcsolatban felelős személyek elleni eljárás előkészítéséről”.

Károlyi Mihály gr. köztársasági elnök a Szatmárnémetiben állo­másozó székely hadosztály előtt tartott beszédében kijelenti: az ország hatalmi szóval történő felosztásához soha nem járul hozzá.

    1919.

    Március 11.

    Kun Béla, a KMP vezetője Bogár Ignáchoz, a nyomdászszakszervezet egyik vezetőjéhez intézett levelében 10 pontban rögzíti a két munkáspárt egyesülésének föltételeit. Ezek a következők: a területi integritás feladása; a tanácsköztársaság megalakítása; a polgári államgépezet felszámolása; mun­kásőrség felállítása; a föld és a gyárak köztulajdonba vétele; a kül- és a belke­reskedelem monopolizálása; az iskolák államosítása.

      1919.

      Március 19.

      Paul De Lobit tábornok, a mo-i antantcsapatok Belgrád­ban székelő parancsnoka tudomásul veszi a magyar–román demarkációs vonalról szóló március 17-ei határozatot, és elrendeli annak az érdekeltekkel való közlését. március 20.

      Az Mt elrendeli a volt uralkodócsalád külföldön élő tagjai birtokainak ideiglenes állami kezelésbe vételét.

      A február 21-én és az azt követő napokban letartóztatott kommunista vezetők közül 22 személyt szabadon engednek. — A KMP vezetésével 15 ezer munkanélküli tüntet a népjóléti minisztérium előtt. Munkát, segélyt, a föld és a gyárak azonnali államosítását követelik.

        1919.

        Március 20.

        Fernand Vix alezredes, az antant katonai missziójának vezetője 10 óra 30 perckor Károlyi Mihály köztár­sasági elnöknek átadja Paul de Lobit tábornok jegyzékét a nagyhatalmak által március 17-én jóváhagyott magyar–román demarkációs vonalról. A jegyzék közli, hogy a semleges zónát az antant­ hadereje szállja meg. Vix alezredes 30 órás határidőt szab a válaszadásra. március 21. — A köztársasági elnök, az időközben a helyszínre érkező Berinkey Dénes miniszterelnök és Böhm Vilmos hadügyminiszter társaságában, szóban közli Vix alezredessel, hogy a jegyzékben foglalt követelések nem teljesíthetők.

        A kormány közzé­teszi az 1919: XXXIII. néptörvényt a jövedelem- és vagyonadóról.

        Lemond Berinkey Dénes miniszterelnök és kor­mánya. március 21.

          1919.

          Március 21.

          Fernand Vix alezredesnek átadják a magyar kormány elutasító válaszát a március 20-ai jegyzékre.

          Tárgyalások indulnak a Gyűjtőfogházban a letartóztatott kommunista vezetők és a szociáldemok-raták közt. — Az MSZDP vezetőségi ülé­sén elhatározzák a KMP-vel való megegyezést. — Egyesül az MSZDP és a KMP. Az egyesült párt ideiglenes neve: Mo-i Szocia­lista Párt. — Ülést tart a bp-i Munkásta­nács. A tanács határozatot hoz a hatalom átvételéről.

          Kikiáltják a Mo-i Tanácsköztársaságot. — Megala­kul a Forradalmi Kormányzótanács (FKt). Elnök Garbai Sándor; a népbiz­tosok: belügyi Landler Jenő, helyette­se Vágó Béla; külügyi Kun Béla, helyettese Ágoston Péter; földmívelésügyi népbiztosság kollégiuma: Csizma­dia Sándor, Hamburger Jenő, Nyisztor György, Vántus Károly; pénzügyi Var­ga Jenő, helyettese Székely Béla; köz­oktatásügyi Kunfi Zsigmond, helyette­se Lukács György; munkaügyi Bo­kányi Dezső, helyettese Fiedler Rezső; kereskedelemügyi Landler Jenő (ideig­lenesen), helyettese Rákosi Mátyás és Haubrich József; hadügyi Pogány Jó­zsef, helyettese Szántó Béla és Szamuely Tibor; igazságügyi Rónai Zoltán, he­lyettese Ládai István; szocializálási Böhm Vilmos, helyettese Hevesi Gyula és Dovcsák Antal; német ügyek Kalmár Hen­rik; ruszin ügyek Szabó Oreszt; közélelmezé­si Erdélyi Mór, helyettese Illés Artúr.

            1919.

            Március 22.

            A lapok közlik az FKt és a Mo-i Szocialista Párt „Mindenkihez!” c. kiáltványát. A Kun Béla és Pogány József által fogalmazott kiáltvány ki­nyilvánítja a proletár-diktatúrát, bejelen­ti a Tanácsköztársaságot, a két munkás­párt egyesülését, a bankok, a bányák és az üzemek államosítását, proletár hadsereg szervezését, a Szovjet-Oroszországgal való eszmei és fegyveres közösséget. — ­Közzéteszik az FK­t előző napon kelt, I. sz. rendeletét a statáriumról és II. sz. rendeletét a szesztila­lomról.

            Az OK(b)P VIII. kongresszusa üdvözli a Mo-i Tanácsköztársaságot.