1919.

Április 2.

Az FKt közzéteszi a Mo-i Tanácsköz­társaság ideiglenes alkotmányát. A Ta­nácsköztársaság a munkások és parasztok állama, célja a kizsákmányolás megszüntetése, a szocialista gazdasági és társadalmi rend megteremtése. Az alkotmány szabá­lyozza az államhatalmi szervek és a tanácsok működését, hatáskörét és fel­adatait.

Közzéteszik az FK­t rendeletét a tanácsválasztások meg­tartásáról; a nagykereskedelem államo­sításáról; a köztulajdonba vett üzemek igazgatóinak és tisztviselőinek munka­kötelezettségéről és illetményéről; to­vábbá arról, hogy a 100 korona kölcsön­összegnél kevesebbért elzálogosított tárgyak visszaadandók.

    1919.

    Április 3.

    Átalakul az FKt. A nép­biztoshelyettesi tisztség megszűnik. Az FKt elnöke Garbai Sándor; a népbiztosok: belügyi, vasúti és hajózási Landler Jenő és Vágó Bé­la; földmívelésügyi Hamburger Jenő, Nyisztor György és Vántus Károly; hadügyi Böhm Vilmos, Fiedler Rezső, Haubrich József, Kun Béla és Szántó Béla; igazságügyi Ládai István és Ró­nai Zoltán; közélelmezési Erdélyi Mór, Illés Artúr és Kondor Bernát; közokta­tásügyi Kunfi Zsigmond, Lukács György, Szabados Sándor és Szamuely Tibor; külügyi Ágoston Péter, Kun Béla és Pogány József; munkaügyi és népjóléti Bokányi Dezső és Guth An­tal; német Kalmár Henrik; ruszin Sté­fán Ágoston; szociális termelés Dov­csák Antal, Hevesi Gyula, Kelen Jó­zsef, Rákosi Mátyás és Varga Jenő.

    Az FKt közzé­teszi XXXVIII. sz. rendeletét a kö­zép- és nagybirtokok köztulajdonba vételéről.

    A Munkaügyi és Népjóléti Népbiztosság elrendeli az általános mun­kásbiztosítás kiépítését.

    A Tanács­köztársaság árucsere-forgalmi egyez­ményt köt Ausztriával.

      1919.

      Április 12.

      Bécsben Bethlen István gr. ve­zetésével magyar emigránsok megala­kítják az Antibolsevista Comitét (ABC).

      A Ruszin Népbiztosság közzéteszi Kárpátalja (Ruszka Krajna) alkotmánytervezetét.

      Meg­alakul a Zeneművészeti Direktórium. Tagja Bartók Béla, Dohnányi Ernő, Kodály Zoltán és Reinitz Béla.