1919.

Július 1.

Pozsonyban Ágoston Péter népbiztos a Tanács­köztársaság és Eugène Mittelhauser tá­bornok a csehszlovák hadsereg nevében aláírja a fegyverszüneti szerződést. A szerződés lényegében a későbbi trianoni határ mentén jelöli meg a demarkációs vo­nalat és 4 kilométeres semleges zónát húz a két hadsereg közé. A megál­lapodás katonai jellegű, de elismeri a csehszlovák közigazgatást a kiürített területeken.

    1919.

    Július 10.

    Kun Béla külügyi népbiztos Leninhez intézett táviratában sürgeti a szovjet Vörös Hadsereg besszarábiai támadásá­nak megindítását a román hadse­reg ellen.

    Közzéteszik az FKt rende­letét a 45 évnél fiatalabb tartalékos tisztek mozgósításáról.

    Az FKt a Vörös Hadsereg főparancsnokságáról lemondott Böhm Vilmost bécsi követté nevezi ki.

      1919.

      Július 14.

      Kun Béla külügyi népbiztos Georges Clemenceau-nak adott válaszában is­merteti a román hadsereg fegyverszüne­tet sértő sorozatos támadásait, és ismé­telten kéri a Tiszántúl kiürítését.

      A szövetséges missziók Nagykikindán (Torontál vm.) tartott konferenciája elhatározza a Mo elleni támadást, és megbeszéli annak részleteit.

      Az FKt Landler Jenőt nevezi ki a Vörös Hadsereg főparancsnokává.