1944.

október elején.

A szlovák felkelők által ellenőrzött területen, a szlovák–magyar határ térségében két, zömmel magyarokból álló partizánegység tevékenykedik: a már szeptemberben megalakult s előbb Adler Károly, majd Fábry József által vezetett Petőfi-brigád, valamint az október elején Moszkvából küldött Nógrádi Sándor vezette csoport. — A felkelésben résztvevő magyarok száma összességében mintegy 4-5 ezerre becsülhető.

    1944.

    október 2.

    Edmund Veesenmayer közli Szálasi Ferenccel Hitler utasítását, amely szerint a nyilasoknak fel kell készülniük a teljhatalom birtokba vételére, s hogy a kormányzói és a miniszterelnöki tisztséget Szálasinak a jogfolytonosság biztosításával kell átvennie. — A nyilas hatalomátvételt előkészítő Páncélököl-akció részleteinek kidolgozására Bp-re érkezik Walther Wenck tábornok, a német szárazföldi csapatok vk. főnökének helyettese. október 3.

      A német hadsereg leveri az augusztus 1-je óta tartó varsói felkelést. Tadeusz Bór-Komorowski, a Honi Hadsereg (Armija Krajowa) főparancsnoka e napon aláírja a megadásról szóló okmányt, amelyben a németek a felkelők számára biztosítják a hadifoglyokat a genfi konvenció szerint megillető bánásmódot. A lengyel halálos áldozatok száma 20 ezer katona és 250 ezer civil; németek vesztesége kb. 10 000 fő. — A szovjet csapatok, Sztálin parancsára, a Visztula túlpartjáról tétlenül szemlélik az egyenlőtlen küzdelmet és a város szinte teljes lerombolását, s még a nyugati szövetségesek segélyszállítmányainak a városba juttatását sem teszik lehetővé.

        A Vörös Hadsereg és a Jugoszláv Népfelszabadító Hadsereg (JNH) egységei bevonultak Versecre és Nagybecskerekre. — A JKP Vajdasági Tartományi Bizottsága utasítást ad a JKP minden bánáti és bácskai körzeti szervének: „A leghatározottabban meg kell kezdeni az ötödik hadoszlop, mindenekelőtt a megszállók ismert szolgáinak megsemmisítését. A pártszervezeteknek a legsokoldalúbban segítséget kell nyújtaniuk az OZNA1 szerveinek a bűnösök, különösen azon svábok és magyarok felkutatásában, akik irtották és bántalmazták népünket, fosztogatták és pusztították vagyonát stb. Minden banditát meg kell büntetni bűncselekményeiért.” október 8.

        1. 1) A jugoszláv nemzetbiztonsági szolgálat elnevezése 1944 és 1946 között (Odjeljenje za Zaštitu Naroda). Az OZNA-t 1944. május 13-án alapították, vezetője Aleksandar Ranković volt.