1945.

január 31.

E hónap végén (vagy február elején[?]) a nyilasok a visszafoglalt Székesfehérvárról Várpalotára hurcolnak 118 cigányt, akiket a város határában legyilkolnak és közös sírba temetnek.1

  1. 1) A nyilas uralom idején csendőrök és pártszolgálatosok Nagyszalontán, Dobozon, Várpalotán, Szolgaegyházán (ma: Szabadegyháza), Lajoskomáromban és Lengyelben több száz romát, köztük gyermekeket és nőket gyilkoltak meg.

Az USA kormánya a kitoloncolásokra vonatkozó csehszlovák kérésekkel kapcsolatban bejelenteti, hogy a kitelepítésekről a háború után a győztes nagyhatalmak fognak dönteni. Elutasítja a német és magyar lakosság nemzetközi egyezmény nélküli, egyoldalú kitelepítését, s leszögezi, hogy az áttelepítések csakis megfelelő nemzetközi egyezmény alapján, nemzetközi ellenőrzéssel és rendezett formában hajthatók végre. március 8. Később hasonló nyilatkozatot tesz közzé a brit kormány is.

    Egy szovjet tengeralattjáró a Gdański-öbölben elsüllyeszti a fedélzetén több mint 10 ezer német civil menekülttel és sebesült katonával Gdynia kikötőjéből a Balti-tengerre tartó Wilhelm Gustloff nevű szállítóhajót. február 10. A halálos áldozatok száma 7700 (más adatok szerint több mint 9000). — Ez a tengerhajózás történetének mindmáig legsúlyosabb katasztrófája.

      Az INK fegyverbe szólítja a lakosságot a nácizmus ellen; a toborzási felhívásra több ezer 18–20 éves fiatal jelentkezik a miskolci, a szegedi és a debreceni honvédkerületből, valamint a fővárosból. Az MKP és az SZDP együttes javaslatot terjeszt elő az új magyar hadsereg meg-szervezésére. március 4.