1945.

február 28.

A hónap utolsó napjaiban [?] Gyömrőn megggyilkolják Czövek János gazdálkodót, a helyi nemzeti bizottság szervezőjét. — Ezekben a napokban egykori tizenkilences vöröskatonákból, direktóriumi tagokból álló különítmények, Krupka Jakab egykori 1919-es direktóriumi elnök kezdeményezésére, Gyömrőről és a környező falvakból főjegyzőket, jegyzőket, papokat, tanítókat, gazdatiszteket, földbirtokosokat, összesen kb. 100 embert hurcolnak el. A halálos áldozatok száma nyolcvanra tehető; köztük van Révay József gr., író, filozófus. április 30.

    Andrej Visinszkij szovjet külügyi népbiztos-helyettes Bukarestben Mihály királytól követeli Nicolae Rădescu tábornok menesztését, és Petru Groza miniszterelnöki kinevezését. február 28. A király a „felszabadított Európáról” kiadott jaltai nyilatkozatra hivatkozik, de Visinszkij félbeszakítja: ,,Jalta én vagyok!”. Kijelenti, ha a király nem Grozát nevezi ki miniszterelnökké, ,,a Szovjetunió nem vállal felelősséget azért, hogy Románia mint független állam fennmarad”.

      Az INK három rendeletet alkot: az 1. és 2. bécsi döntőbírósági határozatok és az ország területi változásairól szóló tv-ek érvénytelenné nyilvánításáról; a szélsőjobboldali és fasiszta pártok és szervezetek, a félkatonai jellegű szervezetek, 25 fasisztának minősített párttal és szervezettel együtt a Nyilaskeresztes Párt–Hungarista Mozgalom, a Magyar Nemzeti Szocialista Párt, a Magyar Megújulás Pártja, az Etelközi Szövetség, a Levente-szervezetek, az ÉME, a MOVE és a Magyar Élet Pártja betiltásáról; a fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermékek beszolgáltatásáról és megsemmisítéséről.

        1945.

        február 23.

        Bp-en megkezdi kétnapos együttes ülését (április 13.) az MKP bp-i Központi Bizottsága/Vezetősége (KB/KV) és debreceni Központi Vezetősége (KV). — Egyesül a párt két irányító szerve. május 20. Az ülésen 14 tagú KV-t választanak. A „bp-i” tagok: Apró Antal, Horváth Márton, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Kovács István, Péter Gábor; a „debreceniek”: Farkas Mihály, Gerő Ernő, Kossa István, Nagy Imre, Rákosi Mátyás, Révai József, Vas Zoltán. A párt főtitkárává (Gerő Ernő helyett) Rákosi Mátyást választják. — A KV a munkásegység és az MNFF megerősítését, és a reakció elleni harc fontosságát hangsúlyozza.