1946.

február 1.

A Nemzetgyűlés megalkotja az 1946: I. tc.-et Magyarország államformájáról. A törvény eltörli a királyságot, és Mo-ot köztársasággá nyilvánítja. A preambulum kimondja: a polgárok számára a köztársaság biztosítja az ember természetes és elidegeníthetetlen jogait. február 2.Az Ngy közfelkiáltással Tildy Zoltán ref. lelkészt (FKgP) választja köztársasági elnökké. 1948. augusztus 3.

    A kormány újabb jegyzékkel fordul a szövetségesek kormányaihoz a béketárgyalások előkészítésével kapcsolatban, amelyben reményét fejezi ki, hogy a békekötés nem a bosszúállás szellemében fog történni, mivel hosszú távon csak az igazságra épülő, méltányos rendezés teremthet békés légkört. A jegyzék szerint a délkelet-európai rendezés egyik alapelvének „a nemzetiségi és területi kérdés összhangba hozatalának” kellene lennie.

      E naptól kezdődően országszerte újjáválasztják az üzemi bizottságokat; a választások élezik a kommunisták és a szociáldemokraták közötti feszültséget. Az SZDP valamelyest javít korábbi pozícióján, de a bizottságok vezetőségeiben megmarad a kommunista túlsúly.

        1946.

        február 4.

        Tildy Zoltán köztársasági elnök Nagy Ferencet (FKgP) nevezi ki miniszterelnökké. 1947. május 31. — Megalakul a kormány. Államminiszter Dobi István (FKgP), Szakasits Árpád (SZDP), Rákosi Mátyás (MKP), B. Szabó István (FKgP), belügy Nagy Imre (MKP) (március 20.), építés- és köz-munkaügy Rácz Jenő (FKgP) (március 14.), földművelésügy Kovács Béla (FKgP) (február 23.), honvédelem Tombor Jenő (FKgP) (augusztus 9.), igazságügy Ries István (SZDP), iparügy Bán Antal (SZDP), kereskedelem- és szövetkezetügy Rónai Sándor (SZDP), közellátásügy Bárányos Károly (FKgP) (november 20.), közlekedésügy Gerő Ernő (MKP), külügy Gyöngyösi János (FKgP), népjólét Molnár Erik (MKP), pénzügy Gordon Ferenc (FKgP) (augusztus 21.), tájékoztatásügy Balla Antal (FKgP) (november 20.), újjáépítés Antall József (FKgP) (július 23.), vallás- és közoktatásügy Keresztury Dezső (NPP) (december 6.).