Az MKP, az SZDP, az NPP és a szakszervezetek részvételével megalakul a Baloldali Blokk. Az alapítók közös nyilatkozatban leszögezik, hogy az FKgP-nek csak a „demokratikus elemeivel” hajlandók együttműködni; ezzel megkezdődik az FKgP kívülről történő bomlasztása („szalámi-taktika”). március 7.
1946. március
1946. március
Winston Churchill v. brit miniszterelnök beszédet mond Fultonban (USA, Missouri állam), a Westminster College-ban. „Újból sötét idők köszönthetnek ránk. […] A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger melletti Triesztig vasfüggöny húzódik keresztül a kontinensen. E vonal mögött van Közép- és Kelet-Európa államainak valamennyi fővárosa. […] E hatalmas kommunista birodalom és oligarchia ambíciói messze túlszárnyalják a cári idők álmait.”
március 6.
Antiszemita felhangokkal kísért tüntetést tartanak Makón. május 31.
március 7.
A Baloldali Blokk a februári országos népítéletek és népmozgalmak lezárásaként nagygyűlést rendez a Hősök terén; „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból” jelszóval követelik a reakciós elemek eltávolítását az FKgP-ből. Dobi István és Ortutay Gyula kisgazdapárti politikusok az SzN-ben a Baloldali Blokk követeléseit támogató nyilatkozatot tesznek közzé. március 11.
A szentesi kórházban a kommunista R-gárda tagjai meggyilkolják Lakos József v. városi rendőrkapitányt; Dadi Imre, aki az MKP Csongrád megyei titkáraként utasítást adott a gyilkos-ságra, a vizsgálati fogságból a következő év elején kihirdetett közkegyelemmel szabadul. 1948. február 1.
Amerikai vélemény szerint a Szu 2,5 millió dolláros kárt okozott azzal, hogy átvette a lispei (zalai) olajmezők működtetését. március 22.
március 8.
Az MKP javaslatára megalakul a Baloldali Blokk Végrehajtó Bizottsága; a testület még a nap folyamán átadja a tömörülés követeléseit Nagy Ferenc miniszterelnöknek; március 12-én 12 óráig adnak haladékot arra, hogy az FKgP reakciósnak minősített tagjait eltávolítsák a pártból. március 9.
Kolozsvárott megkezdődik az első népbírósági tárgyalás az Észak-Erdély visszacsatolása során 1940 őszén magyarok által elkövetett ippi, ördögkúti, szentgotthárdi és oroszfalvi vérengzések ügyében. A konstruált jellegű perben a 63 vádlott csaknem mindegyike vagyontalan földműves, többen 70 év körüli öregek. március 14.
március 9.
Az FKgP PB úgy határoz: felkéri 10-12 leginkább támadott képviselőjét, hogy lépjenek ki a frakcióból, de sem Sulyok Dezső, sem Vásáry István nincs köztük. A munkáspártok azonnal tiltakoznak, és látszatintézkedésnek nevezik a határozatot. március 10.
Kivégzik Budinszky Lászlót, a Szálasi-kormány v. igazságügy-miniszterét.