1946.

április 29.

Márton Áron gyulafehérvári r. kat. püspök, Korparich Ede, a Kaláka Szövetkezeti Központ elnöke, Szász Pál, az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület elnöke, Vásárhelyi János kolozsvári ref. püspök és Lakatos István szociáldemokrata vezető hat pontból álló nyilatkozatot tesz közzé. Szükségesnek tartják, hogy „az erdélyi magyarság a béketárgyalásokon Erdély kérdésében meghallgatásra találjon, … és az erdélyi magyarságot kielégítő területi rendezés jöjjön létre”. május 2.

    1946.

    április 28.

    Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek szentbeszédet mond a váci székesegyházban. A bíboros Pétery József váci püspöknek átadja a Rómából hozott érseki palliumot.1

    1. 1) Mo-on a pécsi püspök 1754, a váci püspök pedig 1906 óta volt jogosult az érseki díszjelvény viselésére. VI. Pál pápa 1978-ban kelt rendelkezése szerint a pallium csak az érseki hivatal jelvénye, püspökök nem viselhetik. (Lásd MKL.)

    A MÁr VFk PRO szovjet katonák ellen Gyöngyösön és környékén elkövetett merényletek vádjával letartóztatja páter Kiss Szaléz ferences szerzetest, a Keresztény Demokrata Ifjúsági Szövetség helyi vezetőjét és mintegy 50 diákot; az üggyel kapcsolatban összesen közel 100 főt vesznek őrizetbe. május 3. július 12.

      Sebestyén Pál bukaresti magyar követet Bukarestben fogadja Petru Groza miniszterelnök és Gheorghe Tătărescu külügyminiszter. A román politikusok elutasítják a területi kérdéssel (is) foglalkozó kétoldalú tárgyalások lehetőségét.