1946. május

Márton Áron gyulafehérvári püspök memorandumot ad át Nékám Sándor bukaresti magyar misszióvezetőnek. Mint írja: „A magyar kormány rendkívül súlyos felelősséget vállal akkor, ha az erdélyi magyarság megkérdezése nélkül javasolna Erdélyre vonatkozólag megoldást. (…) Az erdélyi magyarság felfogása szerint sem neki magának, sem pedig a magyar kormánynak nincsen joga Erdély tekintetében, amely a magyarság összességének is létfontosságú kérdése, önkéntes felajánlással területi lemondásba belemenni. Lemondást külső hatalom a magyarságra rákényszeríthet, de az ilyen döntést, ha igazságtalan, az idő orvosolni fogja; az önkéntes lemondást azonban többé jóvátenni nem lehet. (…) Az erdélyi magyarság … elvárja, hogy a magyar kormány a maga részéről mindent elkövessen annak érdekében, hogy a béketárgyaláson az erdélyi magyarságot kielégítő területi rendezés jöjjön létre.” — A nyilatkozatot Kertész István, a bp-i Békeelőkészítő Osztály vezetője magával viszi a párizsi béketárgyalásokra, Teleki Géza gr. pedig eljuttatja az angol és amerikai külügyminiszterhez, de semmiféle reagálás nem történik. 1951. július 30.