1946.

július 1.

A „reszlovakizáció” első szakasza során e napig egész Szlovákiában kb. 350 ezer személy kéri a szlovák nemzetiség megadását. A reszlovakizáció a Csallóközben, a dunaszerdahelyi és a komáromi járásban, valamint Gömörben a feledi járásban ütközik a legerősebb ellenállásba.

    1946.

    július 4.

    Rajk László belügyminiszter rendeleti úton feloszlatja a Magyar Cserkészszövetséget.1 július 22. — A következő két napon hasonló sorsra jut több mint 200 civil szervezet és egyházi jellegű egyesület, köztük a KALOT, a KALÁSZ, a Foederatio Emericana Katolikus Egyetemi Szövetség, a Katolikus Dolgozó Leányok és Nők Szövetsége, a Katolikus Ifjak Országos Egyesülete, a Magyar Dolgozók Országos Hivatásszervezete, a keresztényszocialista szakszervezetek. július 17. — Megkezdődik a civil társadalom intézményeinek szétverése. A következő egy év során további több ezer egyházi-vallási, kulturális, társadalmi, ifjúsági szervezetet és egyesületet oszlatnak fel.

    1. 1) A hivatkozásokban előfordul a július 19-ei dátum is; lásd pl. MKL.

    Megkezdődnek a háromnapos könyvnapi rendezvények. Megjelenik 57 mű, valamennyi magyar szerzőtől. Füst Milán: Feleségem története; Illés Béla: Kárpáti rapszódia; Karácsony Sándor: Magyar ifjúság; Sík Sándor: Esztétika; Szatmári Sándor: Utazás Kazohiniában (második kiadás). A szerzők között van Balla Antal, Bartók Béla, Gergely Sándor, Heltai Jenő, Keresztury Dezső, Kovai Lőrinc, Lukács György, Márai Sándor, Örkény István, Radnóti Miklós, Révai József, Cs. Szabó László, Szabó Pál, Weöres Sándor.