1948.

május 3-4.

A lakosságcseréről folytatott újabb pozsonyi tárgyalásokon a csehszlovák fél ismét beleegyezik a vagyoni kvóta és a paritás elvének betartásába, érdemi változás azonban ezt követően sem történik; a kitelepített magyarok száma és az általuk hátrahagyott vagyon mennyisége továbbra is messze meghaladja a Mo-ról kitelepülő szlovákok számát és vagyonuk mennyiségét. június 12.

    Rákosi Mátyás Czapik Gyula egri érseknek írott levelében kifejti, hogy az ev. és a ref. egyház köztársaság melletti állásfoglalása után elengedhetetlen volna egy hasonló tartalmú nyilatkozat a katolikus egyház részéről is.

      Csehszlovákia szovjet mintára készült és elfogadott új alkotmánya törvényesíti a „dolgozó nép hatalmát”; II. cikkelye a Csehszlovák Köztársaságot „két egyenjogú szláv nemzet”, a csehek és szlovákok államaként határozza meg. Az alkotmány nemzetiségi jogokat nem tartalmaz, a kisebbségek létezéséről nem tesz említést. Az alaptörvény aláírását Edvard Beneš köztársasági elnök megtagadja. június 7.