Péter Gábor áv. altábornagy az ÁVH „központi ügyvitelének intézésére” Titkárság felállítását rendeli el. A Titkárságot közvetlenül Péter Gábornak rendelik alá. A Titkárság vezetésével Szendy György áv. őrnagyot bízzák meg.

A belügyminiszter rendeletben intézkedik kilenc új megye megalakításáról. június 15. Az új megyék: Békés (székhelye Békéscsaba), Borsod-Abaúj-Zemplén (Miskolc), Csongrád (Hódmezővásárhely 1962. január 1.), Győr-Sopron (Győr), Hajdú-Bihar (Debrecen), Komárom (Tatabánya), Szabolcs-Szatmár (Nyíregyháza), Veszprém (Veszprém), Zala (Zalaegerszeg).¹

Stockholmban béke-világkonferencia kezdődik. november 16. — A résztvevők felhívást fogadnak el az atomfegyverek betiltásáról.

Az SzN a XIII. kerületi Béke úton épülő szocialista lakótelep építéséről tudósít; az ígéret szerint a lakásokat távfűtéssel fűtik, a telephez park, sporttelep és KÖZÉRT tartozik majd.

A Bp-i Megyei Bíróság, első fokon, halálra ítéli Szebenyi Endrét és Villányi Andrást. május 20. Cseresnyés Sándor ítélete 6 évi börtön.

Az Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület kimondja feloszlását, és beolvad a MIOI-be.

A Bp-i Megyei Bíróság Olti Vilmos vezette tanácsa a Rajk-per mellékperének számító „svájci perben” első fokon halálra ítéli Vági Ferencet, a miniszterelnökségi sajtóosztály v. vezetőjét. Vádlott-társai közül Varga Endrét életfogytiglani, 14 társukat 3–15 évi fegyházbüntetésre ítélik.¹ május 20.

A csepeli Weiss Manfréd Műveket Rákosi Mátyásról nevezik el.

Az Mt 84/1950. sz. rendelete intézkedik a mo-i német nemzetiségű lakosság teljes jogegyenlőségéről. A rendelet kimondja: „Az áttelepítés hatálya alá eső mindazok a személyek, akik nem telepíttettek át, úgy szintén azok, akiknek áttelepítésére sor került ugyan, de a jelen rendelet hatálybalépésekor Magyarországon tartózkodnak…, magyar állampolgárok és a Magyar Népköztársaságnak a többiekkel minden tekintetben egyenlő jogú polgárai.”

Felavatják a Mátravidéki Erőmű első részlegét.