Az NDK-ban nyilvánosságra hozzák az „új szakasz” irányelveit. A pártvezetés felszólítja a kormányt az életviszonyok javítására, a jogbiztonság erősítésére. június 16.
1953. június
1953. június
június 10.
A Bp-i Hadbíróság ítéletet hirdet az ún. bajai összeesküvési per vádlottjainak második csoportja ügyében. Kosztolányi Józsefet halálra (október 24.), Gondos Sándort, Eichardt Sándort és Kosztolányi Károlyt életfogytiglani börtönre, társaikat 8–15 évi szabadságvesztésre ítélik.
Az e napon kelt belügyminisztériumi jelentés szerint a hónap első napján 40 734 fő volt a letar-tóztatottak, katonai elítéltek és internáltak száma.1
1) Baráth, Gerő, 150.
június 12.
Szovjet mintára Mo-on is jelentősen csökkentik a minisztériumok számát: a Felsőoktatási és a Közoktatási Minisztériumot Oktatásügyi Minisztériummá; a Bánya- és Energiaügyi és a Vegyipari Minisztériumot Nehézipari Minisztériummá; az Általános Gépipari, a Kohászati, és a Középgépipari Minisztériumot Kohó- és Gépipari Minisztériummá; a Belkereskedelmi és a Külkereskedelmi Minisztériumot Bel- és Külkereskedelmi Minisztériummá; a Postaügyi és a Közlekedésügyi Minisztériumot Közlekedés- és Postaügyi Minisztériummá vonják össze. július 4.
június 13.
A Rákóczi-szabadságharc kezdetének 250. évfordulóján kibocsátják az első 50 forintos címletű bankjegyet, amelyen (névaláírás nélkül) II. Rákóczi Ferenc fejedelem arcképe látható. 1959. március 20.
Magyar pártküldöttség utazik Moszkvába. A delegáció tagja Rákosi Mátyás, az MDP főtitkára, miniszterelnök; Gerő Ernő, a PB tagja, miniszterelnök-helyettes; Nagy Imre, a PB tagja, miniszterelnök-helyettes; Hidas István, a PB tagja, miniszterelnök-helyettes; Hegedűs András, a PB tagja, az állami gazdaságok és erdők minisztere; Dobi István, az ET elnöke; Földvári Rudolf, a Bp-i Pártbizottság első titkára; Szalai Béla, az Mt titkárságának vezetője. — A kétnapos tárgyalások során a szovjet vezetés a koncepciós pereket, a párton belüli személyi kultuszt, az erőltetett iparosítást, a nehézipar egyoldalú fejlesztését, a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálását, a termelés visszaesését, az ellátási zavarokat, az életszínvonal csökkenését bírálja. Rákosit, Gerőt, Farkast és Révait személyükben is felelősnek nyilvánítják, Farkas és Révai eltávolítását, Gerő súlyának csökkentését követelik. A magyar vezetőkkel tényként közlik a kormány és a párt központi vezetőségének új összetételét: Nagy Imre legyen a miniszterelnök, Rákosi maradjon a párt főtitkára. június 17. — A tárgyalások tényét három évtizedig titokban tartják.
június 15.
A Szu ismét felveszi a diplomáciai kapcsolatokat Jugoszláviával és Izraellel.
Bp-en megkezdődik a Béke Világtanács hatnapos ülése. — A tanácskozáson Czapik Gyula egri érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke is fölszólal. — A Tanács felhívást tesz közzé a koreai és a vietnami háború befejezése érdekében. A BVT elnökévé Frédéric Joliot-Curie fizikust, magyar alelnökévé Szakasits Árpádot, az OBt elnökét választják.
június 16.
Berlinben a Stalinallee építőipari munkásai sztrájkot kezdenek a normaemelés miatt. — A KB rendkívüli ülésén Walter Ulbricht pártvezető és Otto Grotewohl miniszterelnök önkritikus beszédet mond. — Ezt követően a keletnémet kormány visszavonja a május 28-án bejelentett normaemelést. június 17.
június 17.
Rákosi Mátyás a KV Titkárságának beszámol a moszkvai tárgyalásokról. június 20.