Moszkvában először publikálják teljes terjedelmében Lenin „végrendeletét” (utolsó, Sztálint is bíráló írásait). — Közzéteszik az SZKP KB határozatát „A személyi kultusz és következményeinek leküzdéséről”, amely visszalépést tükröz Nyikita Hruscsov kongresszusi beszédéhez képest. A határozat szerint a harmincas években a belső és külső nehézségek igazol(hat)ták a demokrácia korlátozását; a párt vezetői pedig azért nem fordulhattak szembe Sztálinnal, mert azt a széles tömegek nem értették volna. július 3.

    Az MDP PB Rákosi Mátyás beszámolója alapján határozatban ítéli el a Petőfi Kör pártellenes megnyilvánulásait; Nagy Imrét és „csoportját” „párt- és népi demokrácia-ellenes fellépéssel” vádolja; a dokumentumot KV-határozatként hozzák nyilvánosságra, ezért mindenki ekként hivatkozik rá. — A határozat nyomán elterjed a hír, hogy a BM Rákosi Mátyás utasítására elkészítette a letartóztatandók ún. négyszázas listáját. — A következő két hétben üzemi röpgyűlések, megrendelt tiltakozó táviratok stb. formájában országos kampány folyik a Petőfi Kör és a pártellenzék ellen. Déry Tibort és Tardos Tibort kizárják a pártból.

      1956.

      június 29.

      XII. Pius pápa a nándorfehérvári diadal 500. évfordulóján Dum maerenti animo kezdetű apostoli levelében a szovjet blokk országaiban elnémított „csend egyházaihoz”, és az üldözéseket szenvedett három főpásztorhoz, Mindszenty Józsefhez, Alojzije Stepinachoz és Stefan Wyszyńskihez fordul, hogy bátorítást és biztatást adjon. október 28.

        1956.

        június 28.

        Kihirdetik az 1956: 17. tvr.-t a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetés alapításáról, „a békéért folyó harcban vagy az ország építésében, továbbá Magyarország és a külföldi államok közötti együttműködés és baráti kapcsolatok fejlesztése terén, illetve a nemzetközi béke és barátság megszilárdításáért kifejtett munkásság” elismerésére. A Zászlórendet öt fokozattal adományozhatták. 1963. december 27.

          A lengyelországi Poznańban a Sztálin Művek munkásai a reggeli óráktól tüntetnek; mintegy 100 ezer munkás vonul az utcára az élet- és munkakörülmények javítását, szabad választásokat követelve. Délelőtt folyamán, miután a tömeg megkíséreli elfoglalni az államvédelmi hivatal épületét, a védők a tömegbe lőnek; zavargások robbannak ki. A biztonsági erők és a hadsereg délutánra megérkező alakulatai fegyverrel verik szét a tüntetést; az összecsapásoknak több mint 70 halálos áldozata és mintegy 1000 sebesültje van, kb. 600 tüntetőt letartóztatnak. június 30. — E naptól sorozatos tüntetések zajlanak Lengyelország egész területén. július 18.