Kőbányán megalakul az első munkásőr-zászlóalj. A fegyveres testület hivatalos megalakulása után tíz nappal a testületnek Bp-en 3 700 tagja van, vidéken 12 170 fő „kiválogatását” végzik el eddig az időpontig. A munkásőröket a szovjet csapatoktól kapott fegyverekkel szerelik fel.

    Átalakul a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány. május 9. A kormány elnöke továbbra is Kádár János; első elnökhelyettese Münnich Ferenc; államminiszter Marosán György. A korábbi kormánytagok tárcáik vezetői maradnak: iparügyek Apró Antal; földművelésügyek Dögei Imre; külügyek Horváth Imre; pénzügyek Kossa István. március 1. A minisztériumok vezetői: közlekedés- és postaügy Csanádi György kormánybiztos; belkereskedelem Tausz János; építésügy Kilián József; igazságügy Nezvál Ferenc; külkereskedelem Incze Jenő; munkaügy Mekis József.

      Első ülését tartja a Közgazdasági Bizottság.1 június 1.

      1. 1) Az alkalmi bizottság elnöke Varga István, titkára Antos István volt. Tagjai között volt Bognár József, Csikós-Nagy Béla, Fock Jenő, Friss István, Lázár György, Nagy Tamás, Nágai Lajos, Péter György, Vajda Imre, Wilcsek Jenő.

      Ülést tart az MSZMP IKB. Kádár János bejelenti, hogy Nagy Imre és társai ellen „tényfeltáró vizsgálatot” indítanak. február 27. Gyenes Antal és Köböl József nem támogatja a javaslatot. június 22. Az ülésen Kádár János kijelenti: „A politikai rendőrség fontos dolog. […] Az a rendőrség a normális, amelyik mindenkit le akar tartóztatni.” — A testület határozata feloszlatja az úttörők fedőszerveként működő Magyar Őrszemcsapatok Szövetségét, és újjáalakítja a Magyar Úttörők Szövetségét. április 4.