1957.

május 3.

A Nsz kritikával illeti Havasi Tamás, Herczeg János és Kerek György (valódi nevükön: Fellegi Tamás, Nemes János és Kalmár György) A Rádió ostroma című brosúráját, mert az „nem hangsúlyozza az október 23-i események ellenforradalmi jellegét”, és Gerő Ernő beszédét elbizakodottnak tekinti.

    A belügyminiszter kiadja 12/1957. sz. parancsát a BM Politikai Nyomozó Főosztálya szervezeti felépítéséről. A főosztályon belül 13 osztályt állítanak fel. — A belügyminiszter 13/1957. sz. parancsával a PNyF helyettes vezetőjévé nevezi ki Galambos József alezredest és Rajnai Sándor alezredest, és kinevezi az osztályok vezetőit.

      1957.

      május 6.

      A Bp-i Katonai Bíróság statáriális eljárásban halálra ítéli Alapi László kocsikísérőt és Geczkó István gépkocsivezetőt, akik 1956. december 4-én robbanóanyagot szereztek a mátraszőlősi kőbányából, majd december 8-án Alapi javaslatára felrobbantották a Pásztó és Szurdokpüspöki közötti vasútvonalat. Az ítéletet még aznap végrehajtják.

        A Fővárosi Bíróságon megkezdődik Angyal István (május 14.), Eörsi István, Szabó Béla, Molnár Sándor, Horváth Sándorné és Káldor Veronika pere.1 május 23.

        1. 1) Eörsi István is e napot említi a per kezdőnapjaként (Emlékezés a régi szép időkre, Bp: Katalizátor Iroda, 1988) a 45. lapon, majd néhány oldallal odébb már május 7-ét.