1958. május
1958.

május 23.

Befejeződik KKP VIII. kongresszusának 2. ülésszaka. Bejelentik a kommunizmus azonnali megvalósítását, meghirdetik az eredeti kínai tapasztalatokra alapozó „nagy ugrás” irányvonalát, ami a szocializmus szovjet típusú építésének elvetését és a korábban érvényben volt világforradalom-koncepció felelevenítését jelenti. A gyorsított iparfejlesztés célja Nagy-Britannia ipari termelésének utolérése 15 év alatt, „Háromévi kemény munka – tízezer évi boldogság” jelszóval. A mezőgazdasági termelés elhanyagolása miatt a következő években több tízmillió embert sújt éhínség. augusztus 30. — Elkezdődik a kommunista világmozgalom nagy szakadása.

    1958.

    május 24.

    Moszkvában ülést tart a VSZ Politikai Tanácskozó Testülete. A résztvevők, különösen Mehmet Shehu albán miniszterelnök, élesen támadják Nagy Imrét és a jugoszláv politikát. A határozat szerint a tagországokban jelentős szovjet csapatcsökkentéseket hajtanak végre; Romániából végleg kivonják a szovjet csapatokat. A közös közlemény jóváhagyja a VSZ tagjai és a NATO tagállamai megnemtámadási egyezményének tervezetét. — Nyikita Hruscsov Jurij Andropov társaságában fogadja Kádár Jánost. május 27. A Mo-on tartózkodó szovjet csapatok létszáma lényegében nem változik, miután a felajánlott jelentősebb csökkentést a magyar vezetés visszautasítja. — Bejelentik a szovjet csapatok kivonását Romániából. június 25.

      1958.

      május 27.

      Zárt ülést tart az MSZMP PB. A testület határozatot hoz arról, hogy a „népköztársaság törvényes rendjének megdöntésében bűnös, különleges ellenforradalmi csoporttal [értsd: Nagy Imre és társai] szemben szabad folyást kell engedni a törvényes eljárásnak”. június 6. — Ezt követően a februári tárgyaláson az ügyész által kért pótnyomozást lefolytatják. június 3.

        1958.

        május 30.

        A temesvári katonai törvényszék ítéletet hirdet a Szoboszlay-perben. 10 (?) vádlott kap halálos ítéletet. — Kivégzik Szoboszlay Aladár pécskai és Ábrahám Árpád torjai plébánost, Huszár József (br.-t), Orbán Károlyt, Orbán Istvánt, dr. Kónya Béla Istvánt, Tamás Imrét, Tamás Dezsőt, Lukács Istvánt és dr. Ştefan (Alexandru?) Fîntînarut. — A letartóztatott lelkészek és szerzetesek közül életfogytiglani fegyházra ítélik P. Ferencz Béla Ervin ferences szerzetest és Ráduly Géza gyergyószentmiklósi plébánost; P. Karácsony István minorita szerzetest és Ráduly István gelencei plébánost 22 évi; Dénes Dávid hátszegi plébánost és P. Mezei Mózes Levente ferences szerzetest 20 évi; Müller Jenő érszegi plébánost 15 évi; Kosza József ozsdolai plébánost 10 évi; Kovács Béla Lajos kovásznai plébánost 7 évi börtönre ítélik. A legidősebb elítélt, Kovács Balázs 73 éves szentkatolnai plébános magas korára való tekintettel 4 évi börtönbüntetést kap. — Mogyorós Máriát, Baróthy Pál torjai magángazdát, Schell Istvánt és  Kuún Zsigmond (gr.-ot) életfogytiglani börtönre, torjai Lőrincz Károlyt, a csernátoni Bulárka Istvánt, és Pataki Istvánt, valamint a kivégzett Orbán István (1956-ban még csak 17 éves) fiát, Pétert 25 évi szigorított fegyházra; Bánffy István (br-.t), Rend László állatorvost, Pietsch Béla aradi ügyvédet, Mikó László v. főispánt és Pietsch Miklós építészt 15 évi börtönbüntetésre ítélik.1

        1. 1) Vincze, A romániai magyar kisebbség.

        A francia nemzetközi teniszbajnokság (Roland Garros) női egyesének döntőjében Körmöczy Zsuzsa két játszmában győz a brit Shirley Brasher ellen, s ezzel az első magyar női teniszező, aki Grand Slam-tornát nyer.