A Társadalmi Szemle e havi száma közzéteszi az MSZMP kulturális és elméleti munka-közösségének téziseit „A felszabadulás utáni irodalom néhány kérdéséről”. A dokumentum a Révai-féle irodalompolitika érvrendszerével ítéli el az 1956 előtti értelmiségi ellenzéket és az Írószövetséget, támadja Lukács Györgyöt, Déry Tibort, Illyés Gyulát és a népi írókat.
1959. február
február 27.
A bp-i Hungária Vegyiművekben felavatják az ország első szintetikus műanyaggyártó üzemét. — Nyergesújfaluban (Komárom m.) megkezdi működését a műszálüzem.
február 26.
Kivégzik Havrila (Havrilla) Béláné Sticker Katalint, Kóté Sörös Józsefet és Tóth Józsefet.
február 24.
Az LB Népbírósági Tanácsa Borbély János elnökletével másodfokon ítéletet hirdet a Vajdahunyad utcai felkelők perében. Havrilla Béláné Sticker Katalin gépmunkást, Kóté Sörös József bádogost és Tóth Józsefet halálra (február 26.), az első fokon szintén halálra ítélt Wittner Mária háztartási alkalmazottat életfogytiglani börtönre (1970. március 25.), Neumann Tivadar gépkocsivezetőt szintén életfogytiglani börtönre ítélik.
február 22.
A kolozsvári Bolyai Egyetemet egyesítik a román Babeş Egyetemmel. április 2.
február 19.
A kolozsvári katonai törvényszék ítéletet hirdet a „bolyais” tanárok és diákok perében. A „közrend elleni szervezkedés vádjával” Varró János tanársegédet 16, Lakó Elemér tanársegédet 15 év kényszemunkára ítélik; Péterffy Irént 10, Vastag Lajost 8(?), Páll Lajost 6, Iamandi Emilt és Szilágyi Árpádot 5 évi börtönbüntetésre ítélik.1
1) Vincze, A romániai magyar kisebbség.
A magyar kormány korlátozza az USA bp-i követsége munkatársainak mozgását. július 6.
Letartóztatják Széll Jenőt. április 1.
február 18.
Kádár János háromnapos látogatásra Prágába utazik. A közös közlemény szerint az MSZMP és a CSKP „harcolni fog a burzsoá nacionalizmus minden megnyilvánulása, valamint a jelenlegi revizionisták bomlasztó törekvései ellen”.
Kivégzik Nagy Józsefet, Szabó Lajost, Bárány Jánost és Ivicz Györgyöt.