1965.

október 28.

A II. vatikáni zsinat elfogadja a Nostra Aetate kezdetű nyilatkozatot „Az Egyház és a nem keresztény vallások viszonyáról”.1

  1. 1) A dokumentum a zsidósággal kapcsolatban a következőket mondta: „Mivel tehát ily nagy a keresztények és a zsidók közös lelki öröksége, e Szent Zsinat ajánlja és támogatja a kölcsönös megismerést és megbecsülést, melyet főleg a Szentírás tanulmányozásával, s teológiai és testvéri párbeszédekkel lehet elérni. Jóllehet a zsidó hatóságok követőikkel együtt Krisztus halálát követelték, mindaz, ami az Ő szenvedésében történt, sem az akkor élő zsidóknak, sem a mai zsidóknak nem számítható be megkülönböztetés nélkül. Az Egyház ugyan Isten új népe, a zsidókat mégsem lehet úgy tekinteni, mintha ez következne a Szentírásból, hogy Isten a zsidókat elvetette magától vagy átkozottak volnának. Ezért mindenki ügyeljen arra, hogy sem a hitoktatásban, sem Isten igéjének hirdetésében ne tanítsanak semmi olyat, ami nem egyeztethető össze az evangéliumi igazsággal és Krisztus szellemével.”

A Komárom várossá nyilvánításának 700. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek keretében a szlovákiai Révkomáromban, a várhoz közeli ligetben felállítják Klapka György tábornoknak a városháza elől 1945-ben eltávolított szobrát.

    1965.

    október 15.

    A Kultúrny život c. szlovákiai hetilap megkezdi Vladimír Mináč „Egy nemzet él itt” c. cikksorozatának közlését, amely, Ľudovít Štúr születésének 150. évfordulója kapcsán a szlovák nemzeti tudat kialakulását elemezve, a magyarságot a szlovák politika „rossz végzetének” nevezi.