1966.

december 3.

Befejeződik az MSZMP IX. kongresszusa. 1970. november 23. — Határoznak a gazdasági irányítás új mechanizmusának kidolgozásáról, a mezőgazdaság gyorsabb ütemű fejlesztéséről, a háztáji gazdaságban rejlő lehetőségek minél nagyobb mértékű kihasználásáról, a termelő-szövetkezeti hitel- és támogatási rendszer kialakításáról. A határozat kiemeli az életszínvonal és a reálbérek emelésének fontosságát, szociális téren a család- és gyermekvédelmi intézmények erősítését. — A kongresszus 101 tagú KB-t választ. A PB tagjai: Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kádár János, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Nyers Rezső, Szirmai István; póttagok: Ajtai Miklós, Czinege Lajos, Ilku Pál, Németh Károly. A KB Titkárságának tagjai: Biszku Béla, Cseterki Lajos, Kádár János, Komócsin Zoltán, Nyers Rezső, Pullai Árpád. A KB első titkára Kádár János.

    1966.

    december 10.

    Pozsonyban összeül a Csemadok IX. országos közgyűlése; a helyi szervezetek száma 515, a taglétszám 45 ezer fő. Dobos László felveti a magyarságot 1945–1948 között ért sérelmek orvoslását, a fiatal értelmiségi generáció részéről pedig több felszólaló, köztük Duray Miklós bírálja a szervezet küldetésének tisztázatlanságát, munkájának alacsony színvonalát s a hatalmi struktúrába beépült, a Csemadok megújulását gátló kádereket. A közgyűlésen elfogadott új alapszabály a szervezet hivatalos nevét Csehszlovákiai Magyar Dolgozók Kulturális Szövetségére változtatja. A KB elnökévé ismét Lőrincz Gyulát, vezető titkárává Szabó Rezsőt, titkárává Varga Jánost választják.