1968. augusztus
1968.

augusztus 17.

Kádár János és Alexander Dubček Révkomáromban találkozik. A magyar vezető, Leonyid Brezsnyev kérésére, megpróbálja rábeszélni csehszlovák partnerét a „reformirányvonal” és a függetlenségi törekvések haladéktalan feladására. Kádár kísérlete eredménytelen. — Az SZKP legfelső vezetése végső politikai döntést hoz a csehszlovákiai katonai beavatkozásról. augusztus 18.

    1968.

    augusztus 20.

    A bp-i Erkel Színházban megrendezik a Magyar Televízió III. Táncdalfesztiváljának döntőjét. 1969. augusztus 20. Első díjat nyer az Illés együttes („Amikor én még kissrác voltam”), Koós János („Kislány a zongoránál”) és Mary Zsuzsi („Mama”); második díjat Sztevanovity Zorán („Fehér sziklák”), Harangozó Teri („Sose fájjon a fejed”) és Koncz Zsuzsa („Színes ceruzák”). Előadói díjat kap az Omega együttes, Harangozó Teri, Koncz Zsuzsa, a Syrius együttes, Koós János és Mary Zsuzsi, közönségdíjat Korda György.

      Az MSZMP PB hozzájárul Mo részvételéhez Csehszlovákia megszállásában. — Délután megkezdődik a CSKP KB Elnökségének tanácskozása. — Washingtonban Anatolij Dobrinyin szovjet nagykövet Lyndon Johnson elnök tudomására hozza, hogy küszöbön áll Csehszlovákia megszállása. — Éjjel Ludvík Svoboda csehszlovák köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnokaként utasítja a hadsereg egységeit, hogy ne tanúsítsanak ellenállást. augusztus 21.

        1968.

        augusztus 21.

        Nicolae Ceauşescu, az RKP KB első titkára a KB tagjai és a Nagy Nemzetgyűlés képviselői, majd a KB székháza elé összegyűlt tömeg előtt élesen elítéli a VSZ csapatainak bevonulását Csehszlovákiába, mint amely „szembeszökő megsértése egy testvéri, szabad és független szocialista állam nemzeti szuverenitásának”.

          A e napra virradó éjszakán a szovjet, a magyar, a lengyel, a bolgár és a keletnémet hadsereg 200 ezer katonája bevonul Csehszlovákiába. A szovjet csapatok megszállják Prága repülőterét, majd belvárosát. — Magyar csapatok vonulnak be többek között Párkányba, Érsekújvárra, Lévára, Verebélybe, Nyitrára, Aranyosmarótra, Nagytapolcsányba, Szeredre, Galgócra, Pöstyénbe, Vágújhelyre, Ipolyságra és Nagykürtösre.

            A CSKP KB Elnöksége 7:4 arányban elítéli az ország megszállását; hasonlóan fogalal állást a Nemzetgyűlés Elnöksége és a kormány is. Az ország lakossága passzív ellenállással, utcai tüntetésekkel válaszol a megszállásra. — Szovjet fegyveresek letartóztatják a reformpárti csehszlovák politikusokat, köztük Alexander Dubčeket, a CSKP KB első titkárát, Oldřich Černík miniszterelnököt, Josef Smrkovskýt, a Nemzetgyűlés és František Kriegelt, a Nemzeti Front elnökét. — A Csemadok KB Elnöksége nyilatkozatot tesz közzé, amelyben a csehszlovákiai magyarság nevében támogatásáról biztosítja a csehszlovák állami és pártvezetést, s felszólítja az ország magyar lakosságát, hogy „őrizze meg nyugalmát és ne hagyja provokálni magát”. augusztus 22. augusztus 23.