1969.

március 31.

Kádár János és Fock Jenő miniszterelnök levelet intéz a CSKP KB-hoz és a csehszlovák kormányhoz. Kifejezésre juttatják, hogy „a párt és az ország” a szocializmus csehszlovákiai vívmányainak sorsa feletti aggodalommal figyeli a fejleményeket. „…fokozták aggodalmunkat azok a Prágában és Csehszlovákia-szerte március 28–29-én kirobbantott, a Szovjetunió, és valójában más szövetséges szocialista országok ellen is irányuló vad, nacionalista, ellenforradalmi kilengések. Ezeket a jelenségeket és fellépéseket mi a magunk részéről a leghatározottabban elítéljük.”

    1969.

    március 28.

    A stockholmi jégkorong-világbajnokságon a csehszlovák válogatott legyőzi a szovjet csapatot. — A sikert szovjetellenes megmozdulások követik Csehszlovákiában. Prágában, Pozsonyban, Olomoucban, Hradec Kralovéban, Besztercebányán és más városokban megtámadják a szovjet hivatalos képviselet épületét; a tüntetők jelszavai: „12 óra múlva halál az oroszokra!”, „Hurrá-Uszszuri”, „Ezt nektek augusztusért”, „Megszállók, takarodjatok!”. március 30.

      Bp-en befejeződik a VSZ PTT kétnapos ülése; a résztvevők felhívással fordulnak Európa országaihoz: „Európa biztonságának alapvető feltétele a fennálló határok sérthetetlensége, az NSZK és az NDK elismerése… Nyugat-Berlin különlges státusszal bír, nem tartozik Nyugat-Németországhoz és nem igazgatható onnan.” Románia tartózkodása mellett állásfoglalás születik Csehszlovákia és Kína kérdésében.