A magyar és a csehszlovák kormány jóváhagyja a közös dunai vízlépcsőrendszer megépítésének tervét.1 1976. május 6.

  1. 1) A megállapodás szerint Pozsony alatt, Dunakilitinél gát és 60 négyzetkilométer nagyságú tározótó létesül; innen kiágazik egy újonnan épített, 30 kilométer hosszú mesterséges csatorna csehszlovák területre. A mesterséges csatornán Bősnél csúcserőmű épül, amelyen keresztül, naponta két alkalommal, áramtermelés céljából átengedik a vizet. Ennek következtében a Duna magyar–szlovák határszakaszán 4-5 méteres árhullám jön létre. Ennek csillapítására 120 km-rel lejjebb, Nagymarosnál egy másik duzzasztótó is létesül, s az itt elhelyezett erőmű is képes lesz minimális mértékű áramtermelésre. A Duna vízmegosztása Dunakilitinél: 2%-a a Duna eredeti medrébe, 98%-a a mesterséges csatornába áramlik. Az így kialakuló erőműrendszer a két ország energiaigényének 2-3%-át fedezte volna.