1980.

augusztus 31.

Gdańskban is megszületik a megállapodás, amelyet a lengyel kormány részéről Mieczysław Jagielski miniszterelnök-helyettes, a sztrájkbizottság részéről pedig Lech Wałęsa ír alá. A kormány vállalja, hogy teljesíti a sztrájkolók összes követelését, beleértve a szabad szakszervezetek alapításának jogát is. szeptember 17. — E napig több mint 700 vállalat csatlakozik az Üzemközi Sztrájkbizottsághoz.

    1980.

    augusztus 18.

    Szczecinben is kitör a sztrájk, és ott is megalakítják az Üzemközi Sztrájkbizottságot. — Miután a sztrájkmozgalom a következő napokban fokozatosan kiterjed az egész Tengermellékre, a kormány, miniszterelnök-helyettesi szinten, tárgyalásokba bocsátkozik a sztrájkolókat képviselő bizottsággal. A Szczecinbe utazó küldöttséget Kazimierz Barcikowski, a gdańskit Mieczysław Jagielski miniszterelnök-helyettes vezeti. (Barcikowski a LEMP PB póttagja, Jagielski rendes tagja.) augusztus 30.

      1980.

      augusztus 17.

      A tiltakozások hatására Lech Wałęsa visszavonja a sztrájk lefújását. A sztrájkoló gdański munkások megalakítják az Üzemközi Sztrájkbizottságot. augusztus 18. A bizottság vezetőjévé Lech Wałęsa villanyszerelőt választják. A bizottság alakulásakor 21, a következő napon már 156 üzemet képvisel. augusztus 31. — A gdański Üzemközi Sztrájkbizottság 21 pontban foglalja össze követeléseit. Az első pont a szabad, a kommunista párttól független szakszervezetek megalakítására és tevékenységük biztosítására vonatkozik. — Ezekben a napokban vezető ellenzéki értelmiségiek érkeznek a hajógyárba, s hamarosan hivatalos tanácsadó testületet alkotnak a sztrájkbizottság mellett. A szakértői bizottság vezetője Tadeusz Mazowiecki.

        1980.

        augusztus 14.

        Lengyelországban sztrájkba lépnek a gdański Lenin Hajógyár munkásai.1 Az áremelések vissza-vonása és a fizetések emelése mellett a sztrájkolók politikai követeléseket is megfogalmaznak: vegyék vissza az állásukból a korábban az ún. szabad szakszervezetek szervezése miatt elbocsátott két dolgozót, Anna Walentynowiczot és Lech Wałęsát; emeljenek emlékművet az 1970. decemberi véres sortűz áldozatai emlékére; a követelések legfontosabbika az állampárttól független, autonóm szakszervezetek elismerése. augusztus 16. — A hajógyári sztrájkolókhoz más helyi üzemek is csatlakoznak.

        1. 1) A lengyelországi események krónikájához lásd Tischler János: Lengyelország, 1980–1981. Beszélő, 1998, 12. és 1999, 1.