A kormány diplomáciai úton a Román Szocia­lista Köztársaság kormányának tudo­mására hozza állásfoglalását a kolozsvá­ri magyar főkonzulátus bezárásáról. Eszerint „a magyar kormány sajná­lattal vette tudomásul a román döntést, amely súlyosan károsítja a két ország viszonyát. A román fél által ürügyként említett budapesti tüntetés az emberi jogok és a humanitárius kapcsolatok korlátozása és a romániai nemzeti ki­sebbségek hátrányos megkülönbözteté­se és nem a román állam ellen irányult.” Magyar részről továbbra is készek a kapcsolatok további fejlesztésére.

    Ülést tart a KISZ KB. A testület úgy látja: a KISZ nem vállalhatja az egész ifjúság érdekképvi-seletét, ezért létre kívánja hozni a Magyar Ifjúság Országos Tanácsát, amely népfrontként tömörítené a fiatalok különféle egyenjogú szervezeteit, köztük a KISZ-t.

      A kormány válaszol a SZOT bírálatára; eszerint átfogó kérdésekről továbbra is tárgyal a szak-tanáccsal, olyan részletkérdésekről azonban nem, mint amilyen a forintleértékelés vagy a támogatások leépítése.

        1988.

        július 26.

        A Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottsága a magyar kormányhoz intézett levelében tiltakozik a magyar politikai vezetésnek, személy szerint Grósz Károlynak, az Mt elnökének és Várkonyi Péter külügyminiszternek 1988 tavaszán különböző fórumokon tett s a csehszlovák nemzetiségi politikát dicsérő kijelentései ellen, s felkéri a magyar kormányt, hogy ne tegyen „a valóságnak ellentmondó kijelentéseket, amelyek csak tovább ronthatják a magyar kisebbség helyzetét”.

          A SZOT Elnöksége az Mt-hez intézett levelében kifogásolja, hogy a kormány a költségvetési hiány mérséklése érdekében a lakosságtól követel újabb erőfeszítéseket. A szakszervezetek sérelmezik, hogy a tömegeket érintő ár- és kamatemelések előtt nem kérték ki a véleményüket. július 28.