Az MSZMP KB nyilatkozatot ad ki: a testület szükségesnek tartja, hogy mielőbb lezáruljon Nagy Imre és társai perének felülvizsgálata, és igazságot szolgáltassanak a megvádolt és elítélt politikusoknak. A párt megújulása során építenek az 1956. október végi megalakulás elveire, s nyíltan vállalják az 1953–54-es reformkezdeményezések örökségét. — A Legfőbb Ügyészség átadja Nagy Imre lányának az egykori miniszterelnök személyes hagyatékát, így a Viharos emberöltő c. élettörténet-vázlatot, a snagovi jegyzeteket, verseket és leveleket. (Nagy Erzsébet szerint a hagyatékból több írás hiányzik.)

    1989.

    május 30.

    Major László, az MSZMP szóvivője a KB előző napon befejeződött üléséről tartott sajtótájékoztatón kijelenti: a periratok mindegyikének ismerete nélkül is kimondható, hogy Nagy Imrét „koncepcionált politikai perben ítélték el”, és az MSZMP alapító tagjának kivégzése törvénytelen volt. május 31. Az MSZMP hivatalosan nem lesz ott a június 16-ai temetésen. — Az MSZMP Bp-i Bizottsága azt javasolja, hogy az MSZMP képviselői is vegyenek részt Nagy Imrének és mártírtársainak temetésén. június 1. — Grósz Károly, az MSZMP főtitkára tévéinterjújában kijelenti: a párt rendelkezésére álló dokumentumok alapján határozottan megállapítható, hogy az MSZMP egyetlen testülete és személy szerint Kádár János sem adott utasítást Nagy Imre elítélésére, kivégzésére.

      Nyilvánosságra hozzák az MSZMP KB új tárgyalási javaslatát. A párt azt javasolja, kezdődjenek négyoldalú megbeszélések: az asztal egyik oldalán az MSZMP, a másikon az EKA, a harmadikon a többi független szervezet képviselői, a negyediken pedig megfigyelők foglaljanak helyet. Az MSZMP felkéri az Ogy elnökét, hogy elnököljön az érdemi tárgyalások ülésein.

        1989.

        május 29.

        Ülést tart az MSZMP KB. június 23. A testület az agrárpolitika megújításának koncepciójáról, valamint az országos pártértekezlet előkészítésével kapcsolatos teendőkről tárgyal. Úgy döntenek, hogy pártértekezlet helyett pártkongresszust hívnak össze az év folyamán. A KB azt javasolta, hogy az Ellenzéki Kerekasztallal tervezett politikai egyeztetés négy tárgyalófél (az MSZMP, az EKA, a csatlakozni egyik félhez sem akaró szervezetek és a tanácskozási joggal rendelkező megfigyelők) bevonásával kezdődjön meg. június 1. Nagy Imre június 16-ára tervezett temetésével kapcsolatban a KB arra hívta fel a párt tagjait és a magyar állampolgárokat: felelős magatartással legyenek méltók a kegyeleti aktushoz. A KB úgy határoz, hogy az MSZMP képviselői hivatalosan nem vesznek részt Nagy Imre és társai újratemetésén. május 30. — Az ülés végén Grósz Károly főtitkár ismerteti Kádár Jánosnak a KB-hez írott, május 26-án kelt levelét.1

        1. 1) A levélben Kádár kéri „az MSZMP KB-t, hogy a Nagy Imre-ügy bírósági kivizsgálását szorgalmazza. [...] Amennyiben a bíróság meghallgat, a legjobb tudomásom szerint minden kérdésre válaszolok. Amennyiben a bíróság bűnösnek tart, úgy azt mondja ki. Ha nem vagyok [bűnös], úgy kérem a KB-t, hasson oda, szűnjenek meg a személyemet illető célozgatások.”